A méhek rászokhatnak a rovarirtóval kezelt táplálék ízére, tudatosan kereshetik a mérgező nektárt, ami nagy tömegben okozza pusztulásukat.
A mézelő vagy házi méhek pusztulása évek óta tartó nagyon komoly probléma, szó szerint megtizedeli az állományokat, sokan már a méhek kipusztulásától tartanak. A háttérben álló egyik legfontosabb ok az igen hatékony és könnyen alkalmazható növényvédők, az úgynevezett neonikotinoidokat tartalmazó csávázószerek állnak.
A leggyakrabban a vetőmagot vonják be ezekkel az anyagokkal, csírázáskor felszívódnak a növényben és elsősorban a talajban lévő és a csíraállapotban fenyegető kártevők ellen hatnak. Ám a növény élete során mindvégig magában hordozza, jut belőle a nektárba és a pollenbe is. Annyira kis mennyiségben, hogy sokáig elhanyagolhatónak gondolták, ám az utóbbi években bizonyosságot nyert:
Hosszabb távon komoly idegrendszeri zavarokat okoznak, csökkentik a rovarok szaporodóképességét, gyengíti immunrendszerüket. Így pedig olyan másodlagos okok miatt pusztulnak el, hogy például nem találnak vissza a kaptárba, egy-egy máskor veszélytelen vírus vagy kártevő is egész családokat irthat ki.
Hatalmas a kockázat
A probléma nemcsak a házi méheket érinti, hanem gyakorlatilag az összes virágokat látogató, ám esetükben nem készültek mélyreható vizsgálatok. Ha pedig a beporzók eltűnnek, azzal az emberiség történetének egyik legkomolyabb krízise alakulhat ki: terményeink mintegy harmadát kellene kézzel beporozni, haszonnövényeink 75 százalékának pedig csökkenne a terméshozama.
Idén áprilisban az Európai Unió lépett, tagországainak többsége megszavazta három rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Ez persze önmagában nem oldja meg a problémát, de nevezhetjük nagy előrelépésnek.
Nagyobb a baj, mint hittük
Az Imperial College London kutatói azonban mos újabb ijesztő eredményről számoltak be:
Az emberi nikotinfüggőségéhez hasonlóan a méhek rászokhatnak a rovarirtóval kezelt táplálékra: minél több ilyen vegyszert fogyasztanak, annál többre vágynak.
Mindez pedig azt jelenti, az eddig véltnél jóval nagyobb a kockázata annak, hogy káros rovarirtó által szennyezett nektár kerül be a méhkolóniákba.
Akár a nikotin
A kutatás során a szakemberek kétféle cukoroldatot ajánlottak fel poszméheknek, az egyik oldat neonikotinoid hatóanyagú rovarirtóval volt keverve. Egy idő után a méhek egyre inkább a rovarirtó-ízű cukros oldatot részesítették előnyben.
A neonikotinoidokról készült számos korábbi kutatásban kizárólag rovarirtóval kevert élelemmel táplálták a méheket, ám a valóságban a méhek választhatnak. Most azt akarták tudni, érzékelik-e a rovarirtószert, és megtanulják-e elkerülni azt azáltal, hogy nem szennyezett élelmet is felajánlanak nekik.
Kezdetben a méhek elkerülték a neonikotinoiddal kevert oldatot, ám amint megízlelték, egyre jobban kezdték előnyben részesíteni az ilyen táplálékot. Érdekes, hogy a neonikotinoidok a rovaroknál ugyanazokat a receptorokat veszik célba, mint amelyeket emlősök esetében a nikotin
– idézi az MTI idézte Richard Gillt, az Imperial College London kutatóját.
A tanulmány vezető szerzője, Andres Arce hangsúlyozta, további kutatásokat kell folytatni, hogy megértsék azt, miért részesítik előnyben a rovarok a rovarirtó ízét.
Forrás: 24.hu
