A méhtartók egyre többen vannak, az igazi méhészek kevesebben – hangzott el a XVIII. Dunántúli Regionális Méhésztalákozón a hétvégén a Kaposvári Egyetemen, ahol megmutatkozott az ágazat szereplőinek igazi tömege, mert a kellemes januári időben sok százan gyűltek össze, hogy megvitassák a méhészet jövőjét.
Az előadásokon rámutattak: évtizedek óta heves viták törnek ki a méhészet kapcsán, de ezek többnyire megmaradnak a problémafelvetés és a kritika szintjén, a megoldási javaslat sokkal kevesebb. Pedig keresniük kell a kiutat a magyar méhészeknek a jelenlegi helyzetben.
A január mindig az összegzés hónapja a méhészek életében. Az új évben új kihívások elé néznek, bár tavaly sem kevés nehézség környékezte a kaptárakat – ezekkel a szavakkal nyitották meg a kaposvári méhészeti konferenciát. Petrus Lajos, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke megnyitójában kiemelte: sok csalódást hozott a tavalyi év, mert bár a termésátlagok, ha nem is jónak, de elfogadhatónak számítanak, a mézárak mélyen a világpiaci ár alatt vannak. Az árak mellett a mézlegelők és a mézbetegségek is állandó témát szolgáltatnak. Az atkák, a nyúlós költésrothadás és a permetezés okozta veszteségeket is elemezték az előadók. A méhészek kíméletesebb növényvédelmi technikákat szeretnének látni a mezőgazdaságban, hogy ne fenyegesse veszély a méheket. Szó esett arról is, hogy a kötelező kaszálás a virágzó növényeket is érinti, ezzel termésveszteséget okoz a kaptárakban.
A tavalyi év attól volt hangos, hogy a magyar méhészek az utcára vonultak, végül Brüsszelbe is elmentek tiltakozni, mert évi több tízezer tonna hamis, főként kínai méz áramlott az Európai Unióba, és került a fogyasztók asztalára. Az ilyen gyenge minőségű, kevert mézzel az Országos Magyar Méhészeti Egyesület álláspontja szerint nemcsak a vásárlókat tévesztik meg a hamisítók, a hanem a magyar és az uniós méztermelőket is kiszorítják a piacról. A kaposvári méhészek a brüsszeli tiltakozásban is az élen jártak. Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke szerint nem volt eredménytelen a demonstráció.
– Az élelmiszerbiztonsági hatóság lépett a kérdésben, fokozottan vizsgálják a mézek minőségét. Nagyon jó hozzáállást tapasztaltunk a kereskedők részéről, sok helyütt önkéntesen levették a gyanús, keverék mézeket a polcokról – mondta Mészáros János. – Reméljük, hogy uniós szinten is változás jöhet, és akkor nem botrányokkal teli lesz az idei év, mint a tavalyi volt. Most viszont az a problémánk, hogy nagyon alacsony áron veszik a mézeinket. Ennek az az oka, hogy tömve van az európai piac a kínai mézekkel. Amíg ezt nem tudják eladni, a mi mézeinket vagy alacsony áron, vagy egyáltalán nem fogják felvásárolni.
Emiatt a mézkereskedelem témája állt a kaposvári konferencia középpontjában. A méhészek másik keresztje a méhegészségügy, tette hozzá Mészáros János. Ezzel a problémával nehezen birkóznak meg, pedig csak egészséges méhek hozhatnak létre egészséges mézet. Somogyban van a második legnagyobb méhsűrűség az országban. Egy mézlelőhelyre túl sok méhész telepedik le a megyében, ezáltal egymástól veszik el a nektárt, és a kaptárak közelsége elősegíti méhbetegségek terjedését is. A Zselicségben ez speciálisan jelentkezik a hárs esetében, erre sem találtak még megoldást.
A méz súlya
Egy év alatt mintegy 24-25 milliárd forintot termeltek összesen a méhészek, ez az összeg a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének (2457,3 milliárd forint) egy százalékát adta 2015-ben, az állattenyésztési ágazatnak pedig három százalékát. 20 840 volt a méhészek száma hazánkban egy tavalyelőtti összesítés alapján. Magyarország a hetedik helyen áll az Európai Unióban a méhcsaládok számát tekintve, csak a mediterrán országok, Franciaország és Románia előz meg minket.
Forrás: sonline.hu
