Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Randy Oliver, akit főleg az oxálsav tartós hordozón való szószolójaként a hazai méhésztársadalom is jól ismer immár, ezúttal a varroa problematikájának megoldásáról értekezik. Értékes gondolatait érdemes megismerni a magyar méhészeknek is. A cél a varroát korlátozni képes családok szaporítása, illetve a varroa/DWV (Deformált szárny vírus) együtthatás megszüntetése.

A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél. Bár borús időben is „látja” a napot, mint tájékozódási pontot. Sőt, derűs időben az égboltról visszaverődő (sarkított) fényt is látja.

Nemrég beszélgettem egy önbizalommal teli fiatal méhésszel a betelelésről és a következőket mondta: „…a betelelés az nem probléma. Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi.” Tapasztalataim szerint eléggé kockázatosnak ítélhető a betelelésnek az ilyesfajta leegyszerűsítése, sokkal inkább az egyre több munka- és időráfordítás jellemzi.

A méhek rászokhatnak a rovarirtóval kezelt táplálék ízére, tudatosan kereshetik a mérgező nektárt, ami nagy tömegben okozza pusztulásukat.