Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tagjai is csatlakoztak a kaposvári méhészek kezdeményezéséhez, így két busszal mennek tüntetni Brüsszelbe pénteken – írja a sonline.hu.
Petrus Lajostól, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnökétől megtudtuk: Kaposvárról ötvenhárom méhész utazik a demonstrációra, ahol két követelésüknek kívánnak hangot adni elsősorban a fogyasztók érdekében. – Amennyiben most nem sikerül eredményt elérnünk – hangsúlyozta Petrus Lajos –, úgy januárban folytatjuk a demonstrációt.
A kaposvári méhészek szerint komoly kétségek merültek fel a kínai méz valódiságával kapcsolatosan, számos országból, (USA, Kanada) már kitiltották a kínai mézeket.
– Az EU megfelelő szervezete azonnal indítson vizsgálatot, vegyenek nagyszámú mintát az EU-ba behozott kínai méztételekből, és vessék alá tudományos alaposságú vizsgálatnak – ismertette a méhészek egyik követelését Petrus Lajos. – S ha kiderül a visszaélés, véglegesen tiltsák ki az EU-ból. Ezen kívül változtassák meg a méz direktíva eredet-megjelölésre vonatkozó uniós szabályait. Legyen kötelező a mézkeverékeknél is feltüntetni a származási országokat a termék címkéjén, illetve azt, hogy milyen arányú a mézkeverék. Ugyanis sajnos az EU szabályozás Kínának kedvez azzal, hogy a jelölési szabályok mézkeverékeknél lehetővé teszik azt, hogy a fogyasztói csomagoláson ne jelenjen meg a pontos eredet. Ezzel a lehetőséggel a mézkiszerelők alaposan vissza is élnek. Miközben tehát óriási mennyiségben ömlik be a kínai méz, egyetlen olyan üveget sem lehet találni az EU-ban, amelyen fel lenne tüntetve, hogy az kizárólag kínai mézet vagy kínai mézet is magában foglaló mézkeveréket tartalmaz.
Magyar méhészek szerint több ok miatt is merülnek föl kétségek a kínai méz valódiságával kapcsolatosan. Részint, mert a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Kína annyi mézet termel, mint az amerikai kontinens valamennyi nagy méztermelő állama és az EU összesen. Ami szerintük lehetetlen, figyelembe véve, hogy Kína területének nagyobbik fele száraz sivatagos, méhészeti tevékenységre alkalmatlan. Ezen kívül Kína olyan dömpingáron adja a mézet, amiből ott sem lehet valódi mézet termelni.
– Mostanáig a külföldi mézcsomagolók nem tudtak betörni a magyar piacra a kínai mézzel a lényegesen alacsonyabb ár ellenére sem – hívta föl a figyelmet Petrus Lajos. – Nagyon szomorú, hogy az idén egy magyar csomagoló árasztotta el vele a magyar piacot. Egy olyan csomagoló, aki magát magyar méhésznek tartja, a csomagoló vállalkozását a saját nevével fémjelzett méhészetnek nevezi, és ezt tünteti fel a címkén a magyar zászlóval együtt, miközben az üvegben kínai méz van.